Asszertivitás 2: jó, de hogyan kontrolláljam az érzéseimet?

2012. 03. 26., Hétfő

Az előző, önérvényesítésről szóló cikkemhez érkezett egy hozzászólás, amire a válasz úgy gondolom, megér egy pársorosnál hosszabb kifejtést. Hátha másnak is érdekes lehet ez a gyakorlat, nem csak a kérdezőnek!

Az előző, önérvényesítésről szóló cikkemhez érkezett egy hozzászólás, amire a válasz úgy gondolom, megér egy pársorosnál hosszabb kifejtést. Hátha másnak is érdekes lehet ez a gyakorlat, nem csak a kérdezőnek!


Orsi hozzászólása így hangzott:

"Már többször olvastam az asszertív magatartásról, és igyekszem is egyre többször alkalmazni, a 4. ponttal kapcsolatban azonban szívesen vennék tanácsokat. HOGYAN kontrollálja az érzelmeimet. Sajnos, többször előfordul, hogy elsírom magam kínos helyzetekben  vizsgán, főnök előtt, hivatali ügyintézésnél , de ötletem sincs, hogy tudnám elhagyni ezt a gyengeségemet. Pedig nagyon szeretném. Minden jó tanácsot örömmel fogadok :-)"

 

Az érzelmek kontrollja tény, hogy nem megy gombnyomásra, de jó hír, hogy tanulható!


Próbáld ki a következő technikát:

Szoktál relaxálni, meditálni? Nagyon hasznos ez az állapot, mert ilyenkor tudjuk a tudattalanunkat “megszerelni”, mert olyan területhez férünk hozzá, amelyekhez máshogyan nem, viszont a működésünket alapvetően befolyásolja. “Csak” olyan kb. 80%-ban…
Szóval.

 

1. Mély ellazulás, lehunyt szemmel, egyenletes, lassú légzés, testrészek egyenkénti ellazítása… (ezt bármilyen relaxos, meditációs anyagból könnyen megtanulhatod) Fontos: nem alszunk, befelé fókuszálunk! :-)

 

2. Gondolatban visszapörgetsz egy olyan esetre, amikor kínos helyzetben nem tudtál uralkodni az érzéseiden, és mondjuk elsírtad magad.

 

3. Filmszerűen idézd fel az esetet, lásd, amit akkor láttál, halld, amit akkor, érezd, amit akkor… Minél élethűbben, részletesebben.

 

4. Majd ezt a belső filmet pörgesd vissza egészen addig a pontig, amíg még rendben mentek a dolgok. Itt állítsd meg, mint a DVD lejátszót, és KÖVETKEZIK a varázslat!

 

5. A te filmed, igaz? Te rendezed, te vagy a főszereplő. Akkor most fogod magad, és átírod a forgatókönyvet, ahogyan most, utólag szeretted volna, hogy megtörténjen az a bizonyos eset. Lásd, amit szeretnél, halld, amit szeretnél, és fontos: ÉREZD, amit anno igazából érezni szerettél volna az eset kapcsán.(Felszabadultság, önbizalom, elégedettség  bármi, amit te szeretnél magadban erősíteni.)

 

6. Érezd át mélyen az érzést, a filmed alá pedig keverd be a kedvenc zenédet, számodat, azt, ami neked ezt az érzést sugallja.

 

7. A végén rögzíted ezt az érzést magadban, pl. így:
“Valahányszor ezt a zenét hallgatom, vagy akárcsak rá gondolok, magamban felidézem, UGYANEZ az érzés (magabiztosság, erő, boldogság…stb.) tölt el, és velem marad.”


Hogy fogod ezt a gyakorlatban utána használni?


    •  egy-egy rázós helyzet előtt, "relaxban" ugyanígy elképzeled az előtted álló szituációt (szigorúan happy enddel:-), ugyanezt a zenét használod, tehát rákészülsz.

 

    •   Váratlan helyzetben, amikor nincs módod előre felkészülni, és érzed, hogy “na ez az a pont, ahol kezd kiszaladni alólam a föld”, egyszerűen fogod, bekapcsolod a fejedben a zenét, veszel egy pár mély lélegzetet (fontos, “zsigerileg” lenyugtat!), felidézed magadban AZT az érzést, és: tratááá! Mintha kicseréltek volna!



Próbáld ki, működik!

Kíváncsian várom a sikersztoridat, ne felejts el beszámolni, hogy megy a dolog! (Persze, mint mindent, ezt is gyakorolni kell, hogy aztán “pöccre” menjen!)

Szeretettel üdvözöllek:
Kriszta

 

 

 

 

 

 

« Vissza az előző oldalra

"Hogyan lehetne olyan életem,
amilyet igazán szeretnék?"

 

Most közelebb kerülhetsz a saját, legbelsőbb válaszodhoz!

Tedd meg most az első lépést - KATT IDE:

 

Kitöltöm a tesztet!

 

toltsd_ki_a_tesztet.png