Életközép-krízis

 

...hát ez meg mi fán terem?

Valamikor úgy 35 és 45 közt (pluszmínusz egy-két év) a legtöbb embernél eljön az az idő, amikor úgy érzi: az élete felért a csúcsra: elérte az összes olyan "nagy" célt, amit az útja elején kitűzött maga elé, és amitől mások  sikeresnek gondolják.

Ha jól sejtem, talán már nálad is kipipálva az összes "kötelező gyakorlat" (az egyetem-munka-ház-család-kutya-kocsi-gyerek-utazás projekt, vagy ezek  változatai) és elvileg kezdődhetne AZ az élet, amiről egykor azt gondoltad:

 

"Ha már mindez meglesz, na, akkor végre elkezdem élvezni, amiért egészen eddig hajtottam."

 

Elvileg...

 

Alig hitted, hogy egyszer ez is eljöhet még: fent állsz a csúcson, ám talán megdöbbenéssel tapasztalod, hogy mintha... nem is élveznéd. Sőt. Egyfajta belső nyugtalansággal nézel körbe, azzal a kínos érzéssel, hogy "Úristen, akkor innen már csak lefelé vezet út?"

Ahogy az eddigi éle­tedre gon­dolsz, átfut­hat a feje­den: klassz dolog, hogy ilyen sok dolgot letet­tél az asz­talra, és hogy "megvan mindened". Meg­le­het, hogy mások még iri­gyel­nek is, ám azt csak te tudod, mek­kora árat fizetsz ezért nap mint nap...

És ahogy múlik felet­ted az idő, talán egyre több­ször kapod azon magad, hogy meg­szó­lal a fejed­ben egy hangocska, mely idővel dübörgéssé erősödik:

 

  • Csak ennyi lenne?
  • Vár még rám valami az élet­ben?
  • Mi az, amit való­já­ban ÉN sze­ret­nék?
  • Mit tegyek, hogy végre iga­zán bol­dog legyek?

 

 

Üdv a klubban: ez bizony a csúcs-frász (Midlife Crisis, MLC, életközép-krízis, életközépi válság...) -- nevezzük, ahogy tetszik.

 

 

...Krízis? Válság? Na ne már!

 

A legtöbbünk fejében ez az első gondolat, ami megfogalmazódik. Hiszen már olyan elegünk van mindenféle válságból, és ez teljesen jogos is -- kezeket fel, ki szeret válságban lenni?!

- Méghogy csúcs-frász? Pánik félidőben? Merre tovább?

Nyugalom: nincs veled semmi baj. Csak egy újabb, az eddigieknél talán még fontosabb fordulóhoz érkezett az életed.

Jó hír, hogy a kulcs, hogy mihez kezdesz ezzel, a te kezedben van!

 

 

Háromféle lehetőség is adódik:

 

a) Nem teszel semmit, időhúzásra játszol (eddig is volt valahogy, eztán is lesz),

b) Elkezdesz  kapkodni, így sorban kapod a gólokat (az ún. "kapuzárási pánikban" elkövetett hibák sorozata...)

c) Megállsz, mérlegelsz, esetleg megkérdezel egy edzőt, majd tudatosan döntesz arról, milyen is legyen a nyertes "második félidő".

 

Melyik a legszimpatikusabb verzió?

Ha te is úgy gondolod, hogy nem sodródsz, inkább a saját kezedbe veszed a kormánykereket: gratulálok, ez a legjobb, amit tehetsz! Ezért  most a sikeres továbblépéshez egy újfajta nézőpontot kínálok neked.

  • Mit szólnál, ha válság szót kicserélném erre: VÁLTÁS? Ugye jobban hangzik? (Sőt, tovább megyek: Változás, változtatás...)

"Életközépi váltás." Nem sodródás, hanem tudatos újratervezés, a te személyes döntésed arról, hogy hogyan és merre folytasd az utad. (Érzed, ugye, hogy mennyiben más ez?)

 

 

Képzeld el, hogy ez a   "krízis" egy olyan érem, amelynek két oldala van, az egyik  a veszély,  a másik pedig  az esély.

 

az érem két oldala2.jpg

 

Mozdulni, váltani, változTATni az emberiség történelmében mindig is veszélyes vállalkozás volt -- gondold csak el, hogyan indulhatott neki Kolombusz az új földrész meghódításának!

Az a Kristóf, aki húszévesen még posztókészítő takács volt az apja műhelyében, élete csúcsán tudta és érezte, hogy még valami olyannyira fontos várja a végtelen víz túlpartján, amiért 40 (!) évesen érdemes a Santa Mariával útra kelni. És megtette. Ez volt az ő nagy esélye: látod, a világ máig ismeri a nevét!

 

A döntés a te kezedben van!

 

A hajó hiába van tökéletes biztonságban a kikötőben, ha egyszer nem arra tervezték.

Minden, amiért érdemes élni, küzdeni, az kint van, odaát a túlparton, túl a komfortzóna végtelennek tűnő vizein. Ott az esély a megújulásra, önmagunk meghaladására, a boldog, kiteljesedett életre...

 

vitorlás2.jpg

 

Talán most hozzád is bekopogtat ez az esély, hogy ne elégedj meg azzal, aki voltál: légy az, aki lehetnél, aki mindig is szerettél volna! Az életed most azt a tudatos döntést várja tőled, hogy ne a külső körülmények kényszerítő ereje, hanem egy mély, belső elhatározás, megújulás iránti vágy vezessen új utakra.

Ne feledd: a  java még előtted áll, ma van a hátralévő életed első napja!


Ragadd meg a lehetőséget, és tedd meg az első lépést itt és most, tudd meg, hol tartasz:  töltsd ki te is a Nagy Életközép-tesztet!  Mire várnál?

 

A mielőbbi találkozásig is szeretettel üdvözöllek:

 

alairas.png

 

 

 

 

 

 

 

 

"Hogyan lehetne olyan életem,
amilyet igazán szeretnék?"

 

Most közelebb kerülhetsz a saját, legbelsőbb válaszodhoz!

Tedd meg most az első lépést - KATT IDE:

 

Kitöltöm a tesztet!

 

toltsd_ki_a_tesztet.png